Nyíregyház és környéke

Nyíregyháza a Nyírség fővárosa. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye. Nyíregháza lakosainak száma jelenleg mintegy 118 000. Nyíregyháza területén már a kő- és bronzkorban is laktak, nevét 1219-ben említi először oklevél. A 14. század elejétől a Báthori család birtokolta, csaknem 400 évig. Nyíregyháza a 18. század elején a Károlyiaké lett, ők telepítették be az elmenekült lakosság helyett Békés megyei és felvidéki szlovákokkal, az ún. tirpákokkal. 1786-ban Nyíregyháza mezőváros lett, majd a 19. század első felében a lakosság pénzzel váltotta ki magát a főldesúri terhek alól. Ettől kezdve rohamosan fejlődött. Nyíregyháza 187-től megyeszékhely.
Ma Kelet-Magyarország ipari és kereskedelmi központja, iskolaváros három főiskolával. Nyíregyházán született Benczúr Gyula (1844-1920) fesőtművész, Krúdy GYula (1878-1935) író és Váczi Mihály (1924-1970) költő. Nyíregyháza körnéykének jellegzetes településtípusa a bokortanya. Ezek a települések a 18. században keletkeztek, amikor a szlovák anyanyelvű tirpákok ide települtek. 10-15 (sőt néha 40-50) tanya alkot egy bokrot, amelynek a neve rendszerint első telepese emlékét őrzi. Az itt lakók a gabonatermszetés mellett kapásnövényekkel is foglalkoztak, burgonyát már az 1700-as évek végén termeltek. A 19. század közepén a dohánytermesztés is elterjedt. Nyíregyháza központja a Kossuth tér és a hozzá kapcsolódó Hősök tere. A Kossuth tér közepén álló Kossuth-szobrot 1912-ben alkotta Bethlen Gyula, közelében 1974-ben állították fel az örökváltság 150. évfordulójára készült emlékoszlopot, amelyet Nagy Sándor domborművei díszítenek. A Hősök terének közepén álló első világháborús emlékmű 1929-ban készült, Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása. Nyíregyháza városának Városháza 1841-ben épült, klasszicista stílusban, valószínűleg az egykori Báthori-vár maradvánxyainak felhasználásával. Emelete 1872-ben készült, ekkor kapta mai eklektikus formáját. Nyíregyháza híres temploma a Magyarok Nagyasszonya római katolikus templom 1902-1904 között épült Nagy Virgil tervei szerint, neoromán stílusban. Belsejében a századfordulón készült értékes iparművészeti és képzőművészeti alkotások láthatók. Nyíregyháza Megyeháza 1891-1892-ben épült, Alpár Ignác műveként. Az eklektikus stílusú, barokk díszítésű együttes homlokzatán Szabolcs vezér és Szent István szobrai láthatók, Kallós Ede szobrászművész munkái. Nyíregyháza Görög Katolikus temploma ésa Püspöki palota 1908-ban épült, szecessziós stílusban. 1914 óta itt székel a hajdúdorogi püspökség. A Bessenyei téren Váczi Mihály szobra áll, mely ifj. Szabó István alkotása. Nyíregyháza színháza, mely a Móricz Zsigmond nevet kapta, 1894-ben épült, eklektikus stílusban, melyet Alpár Ignác tervezett. 1981 óta van önálló társulata. A Benczúr téren több szobor is látható. Benczúr Gyula, Bessenyei György és a Vénusz születése szobor, melyet Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotott. Nyíregyháza múzeuma a Jósa András Múzeum, mely 1925-ben épült. A múzeumot 1868-ban alapította Szabolcs vármegye akkori főorvosa, Jósa András. Halálakor, 1918-ban vette fel az intézmény az alapító nevét. Régészeti, néprajzi, helytörténeti és képzőművészeti gyűjteménye jelentős, s figyelemre méltóak a város híres szülötteit bemutató emlékkiállítások is.

Képek






Oldalak

    Gyakori keresés

    Új keresés

    Képek






    Oldalak

      Gyakori keresés

      Új keresés